Stílus, ami örök

Stílus. Kialakítása évekig eltarthat és egy fajta önismereti út. Mondhatnám, hogy az ideális ruhatár felépítése hosszú folyamat de ez pont, hogy nem csak ruhatár. Sokan adnak tanácsot és mondják meg mit hordj ha magas vagy ha alacsony, ha sovány, kövér, aránytalan… ha konzervatív ha trend követő, ha romantikus vagy inkább fiús, esetleg komolyabb, irodai öltözéket kedvelő… Aztán mégis csak egyedül maradunk az úton mert igazából senki nem segíthet nekünk, senki nem találhatja ki helyettünk, hogy kik is vagyunk,

A kiválasztott ruhadarabok ideális esetben passzolnak a személyiségünkhöz, a fizikai adottságainkhoz, követik az életvitelünket, a korunkat és a pénztárcánkat is.

“Minél érettebbek vagyunk, annál egyszerűbb lesz a stílusunk”- mondja Christian Dior.

Dior talán tényleg eltalált egy fajta igazságot… Az érettséget van aki fiatal korában eléri már és van aki soha, kevés neki egy élet is. Vannak akik az évek múlásával nem érettek csak korosak lesznek… ez persze nem zárja ki a maguk boldogságát…

A poszt apropóját adja, hogy ismét adott egy új életciklus vele együtt érkeztek új színek és formák, kiegészítők melyek eddig soha nem érdekeltek. Elgondolkodtatott, hogy tényleg mondhatjuk a stílusunk örök…?

A kisvárosi, a nagyvárosi, a fiatal, érettebb, terhesség előtti majd utáni stílus mindig változásban volt. Ehhez adódott és befolyásolta nem kis mértékben a költözés Európán belül majd kívül. Már Angliában is szívesen nézegettem az emberek megjelenését, a sokszor bohókás ruhadarabokat, a rengeteg kiegészítőt, ahogy a színeket merik viselni, hogy dacolnak esetleg a makulátlan szépség hiányával és kedvezőtlen időjárással. Egy idő után szimpatikus lett. Itt egészen más benyomások érnek ismét. A nők öltözködéséről már írtam. Egyszerre letisztult – főleg az abaya miatt – és mégis gazdag a stílusuk, igényes, képes feltűnő és ugyanakkor egyszerű lenni. A divat új fogalmat nyert. Jól esik beemelni egy egy ötletet és vegyíteni a klasszikus elemekkel kicsit csillogóbbá, színesebbé tenni az eddigi megjelenést.

Mégis… talán tényleg létezik mindenkinek egy, a számára legideálisabb megjelenés ami állandó. Amiben megtestesül a szelleme a személyisége melyet nem viselnie kell hanem ő maga. Egy fajta minőség, természetesség és magabiztosság.

Közel áll hozzám az egyszerűség, a letisztultság. Hiszek még mindig a tyúkláb mintás szűk szoknya és ing tökéletességében ahogy egy mélykék öltöny, díszzsebkendő és fehér ing férfias üzenetében is. Szeretem az e fajta egyszerűséget amely nem harsány, nem kiabál, hogy felhívja magára a figyelmet,  melynek értékét a finomság és összhang adja.

A klasszikus darabok – mint a kis fekete ruha, a capri nadrág, egy gyöngysor, a férfiak barna velúr cipője vagy szűkre szabott farmerja – minden korban és földrészen naprakészek.

Felfrissíteni a megjelenésünket jó, üdítő, érdemes mazsolázni az aktuális trendből akkor is ha nem hagyjuk, hogy a divat szabja meg mit viselünk ha nem kezdünk el egyen ruhákat viselni és őrizzük a stílusunk. Hiszen míg a divat a ruhákról szól, lényeges pontja az ár és folyton változik addig a stílus, a stílusunk a viselőjéről szól, érték teremtő és folyton fejlődik.