A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csacsogás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csacsogás. Összes bejegyzés megjelenítése

péntek, január 14, 2011

Csacsogó fecsegő

Picit túlzás talán a megnevezés de lassan lassan minket is beszippant a könnyes szemmel hallgatjuk és egymást oldalba lökjük, hogy hallod mit mondott… korszak. A teljes zagyvaságot és hablaty nyelvjárást kezdi felváltani ahogy annak lenni kell az értelmes szavak ejtése. Alíz nem sieti el a beszédtanulást vagyis inkább azt mondom amit megtanult annak produkálását.

Bizton állíthatom, hogy ért kb. mindent, sokszor bonyolult dolgokkal is tesztelem és érti, csinálja, nem csak a hozd ide légyszi, vidd oda, hanem olyan helymeghatározásokkal, testrészek meghatározásával, feladatokkal amikről azt gondolnám nem tudja mit is várok. Én korán elkezdtem beszélni az édesapja viszont 2 éves kora előtt nem szólalt meg, akkor pedig szinte mondatokban. Alíz is talán efelé tendál.

Az utóbbi pár nap nehéz volt, fogfájós, lázas, sokat sírós. Aztán nagy alvás után Alíz hajnalban felébredt és kipihenten elkezdett velünk a még félig sötét szobában beszélgetni. Kérdezett:

- Ezs? Ezs? Ezs?

- Ez ágy, ez ablak, ez ajtó…

– Papa? Papa óóól? (apukámmal nagy az együttértés, keresi, hogy hol van)

– Papa nincs itt.

– Papa niii… papa niii hesss… és széttárja a kis kezét. – Papa a mamával van otthon, tudod. Erre aztán megnyugszik. 

Délután azért még keresi kicsit az ágy alatt, a babzsák alatt :-D aztán mivel tényleg nincs itt inkább vált a mamára. Mama? :-)

Sokat énekelget, néha meglepően pontosan, dallamosan. Kedvencek az Ebő ebő ebő… (Erdő, erdő, erdő…) aztán meglátta, hogy esik az eső és elkezdte, hogy ess es ess (Ess, eső ess…) Számol is rendszeresen csak valahogy mindegy szám úgy hangzik hogy ein, ein ein… picit más ejtéssel. :-D És persze mutatja pontosan mit szeretne és miből, ebbe, abba, bele, abban kér inni stb… deertek, ááá meg :-D haladunk de már most nagyon drága tud lenni.

szombat, augusztus 07, 2010

Nyelvészkedik

Napról napra változik Alíza kifejezési módja, csacsog, mesél vagy reklamál… még mindig a saját nyelvén természetesen. Várjuk csak várjuk, hogy majd édesen, selypítve ejti a magyar szavakat de az még várat magára úgy tűnik.

Indultunk ugye a hümmögéstől, aztán átváltott az arab egyik változatába, onnan talán japános stílust követett és most határozottan az az érzésem egy fajta afrikai csattogó nyelvű törzsi grammatikát gyakorol. :-D

Na jó, néha becsúszik utánozás során egy egy “áutó” vagy “pijos” és szokott “edd” , “aja”, “apa”…

Lehet nem a mi nyelvünkön kommunikál még velünk a kislányunk de nagyon kis cserfes lesz úgy tűnik.

Azt is meg kell említsem a beszédértése tökéletes, amit kérünk tőle érti, csinálja. Sokszor nem is kell neki mondani semmit csak következetesen teszi a dolgát. A minap zuhanyzás közben ott toporgott türelmetlenül, mondtam neki, hogy mindjárt végzek, felveszem a ruhámat és már indulunk is sétálni. Erre gyorsan körülnézett és a legközelebbi lerakott ruhámat hozta oda, hogy akkor ne vacakoljak, öltözzek. :) Illetve ahogy hallotta, hogy elzártam a csapot szaladt be, lerántotta a törölközőt és nyújtotta, hogy hajrá, igyekezzek. :) <3 

 

hétfő, július 19, 2010

Babanyelv

Mint oly sok szülő, mágikus izgalommal várjuk gyermekünk első szavait. Ugyan nem tudjuk listában felsorolni a szavakat amiket használ de Alíz nyelve ugyan csak megeredt az utóbbi időben… az persze a mi gondunk, hogy ebből egy kukkot sem értünk. A nagy hümmögéseket felváltotta a saját kis babanyelve, ezen örül, mesél vagy bosszankodik.

Igyekszik formálni vagy sokszor utánozni egyszerű és olykor meglepően bonyolult szavakat. Mindez magyar és angol szavaknál is tetten érhető. Vannak kis saját szó kezdeményei vagy rövidke szavai mint az edd (egy) vagy amm (hamm). Ugyanakkor azt is észrevettük, hogy apró dolgokat ért két nyelven is mint pápá, szia, bye bye. Egy ideig csak figyelte, hallgatta aztán egyszer csak elkezdett pápá-t inteni amikor elköszöntek tőle, hogy bye. Talán így alakul majd a több nyelvűség…

Az édesapja a család elmondása szerint 2 éves koráig meg sem szólalt (és aztán remek verbális képességekkel rendelkezett), én viszonylag hamar beszéltem már, Alíz valahol a kettő között lesz majd.

Nap mint nap mesét, gyerekdalokat, mondókákat nézünk, hallgatunk, olvasunk. “Beszélgetünk”, szinte mindent megért, a kedvenc daloknak, mondókáknak örül, tapsol, táncol rájuk. Aztán egyszer csak előbújik majd a tehetség. :-D

15 hónaposan itt tartunk :)