Amikor túl nagy a csend… ez az a mindig feltűnő, egyszer csak az emberbe belehasító felismerés… a gyermek valószínűleg éppen valami nagy disznóságot követ el…
A miénk éppen magán, nagy műgonddal alkotta a fürdőszobában az első sminkjét :))
Gyönyörű :))
Az egyetlen nő akinek a családunk feje elnézi, hogy tűsarkúban vonuljon le s fel a lakásban… :)))
Régóta terveztük, hogy Alíz megkapja az első igazi fülbevalóját. Egy éve már, hogy ki lett lőve a füle, azóta az az ideiglenes kék kis kövecske volt benne.
Nézegettük sok helyen de nem igazán találtunk nekünk tetszőt. Aztán most az apropóját az adta a hirtelen döntésnek, hogy pár nappal ezelőtt az egyik fülbevalót elhagytuk.
Így mostantól egy kis gyöngy ékeskedik a kislányunk fülében. :)
Egyre több mindenben nyilvánul meg gyermekünk kislány mivolta. Így megkapta első hajas babáját például. Voltak már neki az ikrek, egy fiú-lány páros, újszülött babák, na de ez most igazi, azonnal beleszeretős, hosszú hajú lányka baba.
Elkezdődött az anya-lánya játék, kibontottuk a haját, megfésültük, újra befontam neki, vetkőztettük, öltöztettük… Alíz tátott szájjal figyelte, hogy mi is ez a sok sok haj, hogy anya mit csinál vele. Eddig bele sem gondoltam, hogy jönnek a tipikus csajos foglalkozások, játékok majd, amiket együtt végezhetünk és már most élvezem.
És ha már kislányos… beszereztük az első kis csatját Alíznak. :-)
Kicsúszik és alig van mibe rakni és inkább aranyos mint funkcionális…de akkor is a miénk, az első kis kiegészítőnk.
