Reggel pár pillanatra egyedül hagytam Alízt a szobában. Aztán hirtelen rádöbbentem túl nagy a csend. Vajon mit is csinál…
Úgy tűnik nem esett messze az alma a fájától. :-)
Persze nap közben sem árt figyelni a kisasszonyt. Most már az összes számára elérhető helyre felkapaszkodik, onnan lerámol, mindent megkóstol, mindent megszerel, megnéz esetleg elrak lehetetlen helyekre. Kedvencek a papucs és koszos cipő nyalogatása, csendben de azért élvezettel cuppogva ahogy van egy kis idő a meglógásra.Babakocsi kerék nyalogatása. Nem veti meg a szennyes ruha szortírozását és persze minél nagyobb körben való szétterítését. Telefon(ok) megszerzése és birtoklása prioritást élvez minden előtt és minden igyekezetet és hisztit megér, és persze nagy hozzáértéssel nyomkodni, rágni, nyalogatni, hogy utána véletlenül se lehessen használni napokig rendesen.
Aztán ha van olyan szerencsés pillanat megkaparintani kamerát, fényképezőgépet, laptopot, arra rávetni magát és nyomkodni mert hát a szüleitől is ezt látja, így kell.
Stikában lépcsőt mászni, hogy az anyja infarktust kapjon amikor meglátja már az x-edik lépcsőfokon és azt sem meri mondani gyere le csak gyorsan elindulni érte.
(na jó, ő sem volt különb gyerekkorában: 
És még lehetne sorolni mindenféle kábel megszerzése, újságok miszlikre hasogatása és aztán megkóstolása és a többi és a többi…
1 megjegyzés:
Igazi kis hölgy, már a divat és a ruhák érdeklik :-D
Megjegyzés küldése